25_08_2010_Kumasi_office

Derusen ebredtem, par perccel 6 elott, amikor a gyogyszeremet be kellett vennem.

Egyre gyanusabb, hogy nem volt malaria, mert tul konnyen megusztam. Azt gondolom inkabb egy bizonyos paprikas fuszeres por fektetett ki, de a lazat es a hidegrazast nem tudtam mire velni.

Istennek hala egyben vagyok, es az egeszsegem is egyre jobb, a fejem meg hasogat, de erzem rendben leszek.

Meg nem meseltem nehany alapelmenyemrol, amit nehez magyarra atultetni, mert olyan meglepoen hangzik.

A kereszteny gondolatkor annyira athatja a mindennapokat, legalabbis a felszinen mindenkeppen, es mindenkinel. Sokaknal melyen is, de ezt nem az en dolgom megitelni, nem is tudom.

Mikor reggel Mr D-hez bekopogok, altalaban a kovetkezo parbeszed hangzik el:

I knock on his master bedrooms door:

- Come in!
- Good Morning Mr D! How are you?
- I`m ok. And how are you, madam?
- I`m fine, thank you!
- Thank God!


Mikor jelzem Mr W-nek, hogy elkeszultem egy munkaresszel:


- Mr W. The 3d model is ready, could you please have a look at it?
- Obroni! /Feherke/ Praise God, I am coming!


Mikor otthon betegeskedtem a gyerekek irtak nekem levelet, 7 eves magyar gyerekek nem tudnak ilyen jol angolul, igy kerlek nezzetek el a kisebb helyesirasi hibakat:

Rahel:

`Orsi is silk, so i am going to tell Denes to came and see har.`

Desmond alias Junior:

`Dear Orsi!
We know that you miss Hungary, but we will make you more happy than at home.
We would all like (including Mr D) to taste your favourite hungarian dish, so if God permits, please cook some of them tomorrow.
Desmond`