flora

flora

31_07_2010_Kumasi

Aludtam, amíg csak bírtam, reggelire tejberizsszerű étel volt és még éppen idejében lettem kész ahhoz, hogy elkísérjem Mr D-t és Juniort (Desmond) teniszezni.
A vörös poros földutas utcán kirobogtunk a csillogó Mercedesszel és Mr D Celin Dion kazettát tett be a kedvemért.

A teniszklubban hasonló 60-70-es urak teniszeztek 4esben, egy-egy segéd szedte a labdáikat. Mr D megkínált a helyi Star nevű sörrel, ami kicsit több mint fél literes kiszerelésű, frissítő a hőségben.
Kicsit később lejött az ötödik úr. Bemutattak neki, mikor megkérdeztem, hogy mi volna a becses neve, azt felelte, hogy az neki nincs. Erre a többi kedves úr felvilágosított, hogy ő Manpong királya.

Kérdezte, hogy itt maradok-e örökre, s arra, hogy vár a barátom otthon, azt felelte, hogy ha csak ennyi az egész, jöjjön ő is, alkalmazni fogja, úgy is szükség van itt építőmérnökre, hiszen az egész ország iszonyú tempóban épül. Amit előzőnap az autópálya építés láttán el is hiszek.

Mondtam, hogy azért körülményes, mert mégse ide vagyok teremtve, a bőrömet szüntelen kennem kell a nap és a moszkitók ellen, a kék szem is elég alkalmatlan … ezt már elfogadta, de a lelkemre kötötte, hogy azért csak adjam át az állásajánlatot :D

Miközben a klubban voltunk 4 árus is besétált a királyhoz, aki talpig adidasban, rendre vásárolt is tőlük, a kissrácoknak, akik segédkeztek egyszerűbb mezeket, pólókat.

Én is kaptam egy túrógombóc és lángos közötti érdekes sült ételből, ami szokatlan ízű volt, de jólesett.

Juniorral hazamentünk egy köztaxival, mert a Misterek még elmentek sörözni valahova edzés után.

Otthon mindenki szunyókált, én meg nekiláttam kimosni a ruháimat az újonnan vett szappannal, ami tényleg nagyon jó. A gyerekek dolga a mosás, de én ragaszkodtam hozzá, hogy mosom a sajátom. Nem vagyok valami ügyes a nehezebb foltokkal. Igazságtalan, hogy itt sokkal koszosabbak lesznek a ruhák a sok por és kosz miatt és nincsen mosógép.

*Energiaellátás*
Az áramellátás nem egyenletes, így van hogy a hűtőnek nem is elegendő az áram.
Nem csoda, hogy nincsen mosógép. Egyébként is mit csinálna akkor a sok gyerek (ahogy Mama Comfort mondta: I have plenty of kids, let them do it!) Igazából jó, hogy a gyerekek tényleg végeznek munkát és nem „segítenek” mint otthon, hanem a mosás, mosogatás kifejezetten az ő munkájuk. Így is jut idő elég tévézésre… : (

Az irodában a számítógépeket nem kötik össze közvetlenül a hálózattal, hanem egy stabilizátort kötnek közbe, gondolom, hogy az áramerősség vagy a feszültség egyenetlensége ne tegye tönkre a készülékeket.
***

A nyugat-afrikai országoknak közös megasztár műsoruk van, ezt néztük estefelé.

Itt a héten kitört a vakáció.
Mama Comfort elvitte Asokah-t a szüleihez a szünidőre Accrába, és pár napot ő is ott tölt. Közben a legnagyobb lánya hazajött Cape Coastból a középiskolából, aki helyette viszi a háztartást most. Szeptember közepéig a gyerekeknek szünidő lesz.
Kérdezgettem, hogy mit fognak csinálni, de igazából nem nagyon vannak lehetőségeik. Utazni egy vagyon, a család együtt ilyet nem tervez, így maradnak az edzések és a tévénézés, olvasás a nagyobbaknak.

Vacsorára főtt jam volt és csirke chilis szósszal és uborkával. Jó volt, csak nagyon chilis.
A jam valahol a főttkrumpli és a főtt karalábé között van. Végre annyit kaptam, amennyit meg is tudtam enni, mert általában irdatlan sok kaját kapok : )Az ételekről később írok még összefoglalót, de egyelőre még csak tájékozódom a témában.

No comments:

Post a Comment