06_09_2010_Kumasi

Amint beértem az irodába elment az áram. A szorgos hétkezdésnek annyi.

Minden tiszteletem azoké, akik az áramkimaradások mellett is kitartóan dolgoznak, az áram az irodában valahogy nekem annyira alap, hogy hiánya kizökkentett a bizonyosságból, hogy egyáltalán elkészülhetek a feladatommal, és van értelme dolgozni.

Ezzel a lendülettel le is léptem a központba, hogy elintézzem ügyes-bajos dolgaim. Néhány kép a belvárosból.

Mire visszaértem újra volt áram, és haladtam is a házzal sokat. Most így néz ki:

És itt egy elvadult kép a kerítésen kívülről:

Otthon Papaya, aki vasárnap visszatért Accrából -14 éves kamasz-, és Junior kókuszdióbelet reszeltek süteményekhez:)

Utána játszottunk: `Ki tud nagyobb hazugságot elhitetni a többiekkel?` c. játékot.

A lényeg, hogy mindenki mond három történetet az életéből, és abból egy nem igaz. Minél többen beveszik a mesét, annál több pontot lehet kaszálni.

Papaya a második, aki ki tudott hozni a sodromból Ima után. Igazi kamasz, és ráadásul csí nyelven tolja, hogy még csak ne is értsem :D Legalább edzésben tart, úgyis már régen láttam a regnumcsapatom ;)