Brusszelben a repter megintcsak igen nagy volt, olyan nagy, hogy Afrika is elfert benne kicsiben. A T terminalok az Afrikai gepeket fogadjak es inditjak, eletemben itt lattam eloszor tobb fekete embert mint feheret eloben. Tobbszaz nagyon gazdag afrikai utas kozott kerestem ulohelyet a maradek 2 orara. Tiszta Afrika volt ez a terminal, bar meg europai kornyezetben.
Mar nagyon akartam valakivel beszelni, igy megszolitottam egy vegyes (fekete-feher) tarsasagot, remelve, hogy Ghanarol megtudok valamit. Libériába tarto onkentesek voltak Észak-Amerikabol, nagyon jot beszelgettem veluk.
A gép oriasi volt es csordultig toltottek, egy Nemetorszagban tanulo ghanai kisfiu ult mellettem, sokat fagattam az uton, bar aludtam is nehany orat, meg lestem, hogy mennyire mas az emberek mentalitasa.
Szahara a felhok alatt :)Csodalkoztam, hogy milyen oriasi a Szahara, orakon keresztul csak sarga homokot es feher felhopamacsokat lehetett latni. Nagyot ettem, gondolvan, hogy ez az utolso europai ebedem, nem volt ismeros az ize, gyanitom, hogy ghanai etel volt, de meg nem vagyok benne biztos.
A gep tobb mint egy oraval kesobb indult, és uj felszallasi idopontot is kellett kerni mert az afrikai elit kisse nehezen ertette meg, hogy a gep fenekeben utazo olcsobb jegyek birtokosait hivjak eloszor, igy nekem is at kellett verekednem magam rajtuk : ) Minden bekes volt, csak szokatlanul hangos :)
1,5 oraval kesobb ertunk Accraba, ahol lassan sotetedett, fulledt meleg fogadott es 4-5 feher ember szallt le velem a geprol. Miutan az irataimat ellenoriztek elindultam kifele es szerencsere ramismert Kafui (mondanom sem kell, hogy neki konnyebb dolga volt, en azt sem tudtam ki fog varni, s ha tudtam is volna biztosan nem ismerem fel).
A taxi amivel a fovarosba indultunk az orrom elott vesztette el a rendszamtablajat mielott beszalhattunk volna, mert egy masik auto lesodorta rola. Kisebb szovaltas utan, ami elsore nagy csetepatenak tunt szamomra, elindultunk.
En irto boldog voltam, hogy valaki visz, minden kerdesemre valaszol es egyaltalan nem zavart, hogy nincsenek utak, nincsen varos es nincs kozlekedesi rendszer…legalabbis az eddigi fogalmaim szerint.
Megtudtam, hogy europaiak lesznek a lakasban, ahova megyunk es hogy masnap fogok Kumasiba utazni. A taxi megint varatlanul draga volt. Dehat nekem a borom is aranybol van...
Kafuiék hazaban jo volt latni a vidam europaiakat, itt hirtelen sokminden újat megtudtam.
Rajottem, hogy eselyem sincs megallapitani az afrikaiak eletkorat (Kafui anyukajat a noverenek neztem).
A lanyszoba tele volt, így Kafui odaadta a szobajat es a svájci és osztrák fiuk szobajaba koltozott, a szomszed hotelben volt egy internetkávézó, ahova egy görög lannyal atmentem eletjelet adni, majd a belga Evaval (epiteszhallgato) beszelgettem az itteni munkajarol. Bar jellemzoen az europaiak a munka szot kimondva nevetnek, mert itt azert nyugisabb a tempo :D
Itt ereztem eloszor az ertetlenseget a nigeriai pinceren, hogy miert nem rendelek magamnak valami draga italt az internetezeshez, es miert csak feloranyi internetet akarok venni.
Itt a borszinem azt jelenti, gazdag. Ami lassuk be igaz is. Az atlagkereset Ghanaban 16.000Ft korul van, de vannak akik egyetem utan akar 320.000Ft-os fizetessel kezdenek, és mindezt ugyanazért a munkáért is kaphatjak. A rendszer egyáltalán nem átlátható es igy nem is osszehangolt.
A gorog lanytol kaptam egy moszkitohalot es miutan hosiesen folszerelte nekem Kafui, elaludtam.
No comments:
Post a Comment